Leülök a presszótornácra. Iszom egy niggert. Üt, mint egy domina. Kell is, mert nappal van, és nem vagyok legény. Kéz a kézben a tér szélén: egy kölykös úr és egy bájos dédi. Öregelnek. Aztán felmennek, és megszámolják egymás ráncait. De azt már nem kell nekem látnom, mert intimitás is van a világon. De még mennyire hogy van. Megjön Sopotnik Zoltán. Hazudj valamit, mondom neki köszönés helyett, erre ő komótosan helyet foglal, majd elmondja, hogy...

Kopoltyúval nehéz utazni. Így nincs is kedvem kimenni a Szép verses dedikálásomra. Fura, hogy terveztem egyáltalán, az elmúlt 6 évben 50-60 szereplésre mondtam nemet. És nem csak a kopoltyú miatt. De mindenért kárpótol a 82. könyvhét szenzációja: az Írók Boltjában állítólag Betű Endre odament Spiró Györgyhöz, s udvariasan megkérte, hogy hozzon neki a kosárkájába pár könyvet, mert azokat neki nagyon meg kell vennie. Loholnom kell, randim van egy mai...

Könyves Kálmán. Neked mondom. Boszorkányok márpedig vannak. Könyvek színes pakkjai, komoly méteresek. Megenném mindet. 11 évesen kezdtem antikváriumokban járni, nincs gyógyulás. Mondom is a főpincérnek, írja fel: 3 méter Lázár Ervin rendel! Aztán tovább, ábécérendben, Adytól Salingerig, míg be nem rekedek. Mosolyog is a vén kernyel: Hamarosan kristályba lesz zuhanása, fijjam. Vörösmarty tér, színpad, az ember fáj az oroszlánnak, tele is sírja a kutat,...

Jött a sürgöny: Át kell menni Pestre, pedig Kelenföldön lakni világnézet. Szóval nem szívesen lépem át a Limest. Barbár táj barbár szóra kapatja szám. Indulás előtt lenyírom a körmeimet, nehogy véletlenül felsértsem akárki óriás önérzetét. Minél inkább akárki, annál inkább óriás. "Csinálj olyat, hogy dicsérnek érte": dúdolgatom mosolyogva a 47-esen. Egyszer majd megszámolom, hány helyről rúgtak ki. De hát bomolni jó, számolni...

Péntektől: tudósítások a Könyvhétről.


A valósággal való bármiféle hasonlatosság kizárólag a félelem műve.